a_neoklasszicizmus_poetikaja,_pal_jozsef
Pál József könyve a XVIII. század második felének és a XIX. század elejének irodalom- és művészetelméleteit tekinti át, modern, interdiszciplináris szemlélettel.
A szerző figyelme kiterjed az olasz, a francia, az angol, a német és a magyar irodalomra, művészetre. A téma ilyen széles, egyetemes tárgyalását az alaposan átgondolt módszer teszi lehetővé: a poétika nála a művészi módon való cselekvés tudatos mozzanatainak kutatását jelenti, ezeket idézetekkel gazdagon illusztrálja. A tanulmány nemcsak elméleti kérdéseket tárgyal, hanem élvezetesen megírt műelemzések sorát adja, ezekkel igazolja tételeit.
A neoklasszicizmus terminus a magyar irodalomtudományban még nem nyert polgárjogot, holott a külföldi (főleg olasz, francia) irodalom- és művészetkutatás eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy az 1780-as években jelentkező irányzat egyetemes jelenség, korában a legjelentősebb. A neoklasszicizmus, a szerző szerint, egyaránt merít a klasszikus tendenciák esztétikai objektivizmusából és a szépséget a művészi eszme szférájába átutaló, platonikus indíttatású angol és német teóriákból. A szintézist - kiegészítve az antik képzőművészet élményeivel - Goethe tanulmányai teremtik meg, nálunk Kazinczyéi. A szintézis kialakulását, majd a romantikába való átalakulását bizonyos poétikai fogalmak (invenció, grácia, mítosz) jelentésének megváltozása útján mutatja be a könyv.
Pál József könyve a 18. század második felének és a 19. század elejének irodalom- és művészetelméleteit tekinti át, modern, interdiszciplináris szemlélettel.|A szerző figyelme kiterjed az olasz, a francia, az angol, a német és a magyar irodalomra, művészetre.|A téma ilyen széles, egyetemes tárgyalását az alaposan átgondolt módszer teszi lehetővé:|a poétika nála a művészi módon való cselekvés tudatos mozzanatainak kutatását jelenti, ezeket idézetekkel gazdagon illusztrálja.|A tanulmány nemcsak elméleti kérdéseket tárgyal, hanem élvezetesen megírt műelemzések sorát adja, ezekkel igazolja tételeit.|A neoklasszicizmus terminus a magyar irodalomtudományban még nem nyert polgárjogot,|holott a külföldi (főleg olasz, francia) irodalom- és művészetkutatás eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy az 1780-as években jelentkező irányzat egyetemes jelenség|korában a legjelentősebb.|A neoklasszicizmus, a szerző szerint, egyaránt merít a klasszikus tendenciák esztétikai objektivizmusából|és a szépséget a művészi eszme szférájába átutaló, platonikus indíttatású angol és német teóriákból.|A szintézist, - kiegészítve az antik képzőművészet élményeivel - Goethe tanulmányai teremtik meg, nálunk Kazinczy-éi.|A szintézis kialakulását, majd a romantikába való átalakulását bizonyos poétikai fogalmak (invenció, grácia, mítosz) jelentésének megváltozása útján mutatja be a könyv.
