Alapinformációk a füvészkertről A füvészkertek jelentősége A füvészkert története Séta a kertben Séta az üvegházakban A fóliaházak Az arborétum
A Füvészkert helye: Postai címe: Nyitva tartás: Belépés: Az üvegházak óránként induló csoportokkal látogathatók Megközelítés: Igazgató: Kertvezető: Internet: A füvészkertek jelentősége Hazánk botanikus kertjeinek többsége az egyetemek illetve főiskolák tulajdonában van. A botanikus kertek napjainkban hármas feladatot látnak el: legfőbb feladatuk, hogy szemléltető anyagot biztosítanak a botanika oktatásához, bemutatva a növényvilág fejlődéstörténetének egyes lépéseit reprezentáló fajokat, a fontosabb élelmiszer-, takarmány-, ipari- és gyógynövényeket, a természetes növényközösségeket.
Ki kell emelnünk a botanikus kertek génbank szerepét: e kertek közreműködnek olyan védett és veszélyeztetett növényfajok fenntartásában, melyek hazánk természeti kincsei közé tartoznak. Az is lényeges, hogy a főiskolai és egyetemi hallgatók, valamint a botanikus kertek látogatói megismerjék ezeket a növényeket, hiszen védeni csak azt tudjuk, amit ismerünk. A füvészkert története A Füvészkertet 1922-ben, a kolozsvári egyetem Szegedre költözését követően alapította Dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-os területen. A füvészkert megalakulása óta a mindenkori Növénytani Tanszék vezetőjének irányításával működött és működik, hiszen fő feladata az egyetemi botanika oktatás és kutatás növényanyaggal történő ellátása. Az alapítást követő években megkezdték az első növények betelepítését, de a terület nagy része mezőgazdasági művelés alatt állt, s a termények eladása jelentette a kert fejlesztésének anyagi hátterét. A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, „hegyvidéket" emeltek a kitermelt földből, megépültek az első üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert. A Füvészkert első, s a mai napig is egyik különleges látványosságot nyújtó növényét, az indiai szent lótuszt 1932-ben telepítette át Győrffy professzor a földeáki kastélypark tavából. Amint a tó környékének betelepítése befejeződött, a kert megnyílt az érdeklődő látogatók számára is. A kert vezetését 1940-ben Dr. Greguss Pál professzor vette át. Negyedszázados tevékenysége alatt jött létre a kert nagyobbik részének mai formája, a tavakat övező park, a rózsakert és az arborétum. A negyvenes évek hosszan tartó belvízborítottsága után és a háború pusztítását követően az ország számos parkjából, arborétumából (közöttük a híres szarvasi Pepi-kertből) beszerzett növényanyagból, valamint az újra meginduló magcsere révén szinte teljesen újjá kellett építenie a kertet. Dr. Greguss Pál nevéhez fűződik füvészkertünk másik nevezetessége, az Európában még ma is ritkaságszámba menő szecsuáni ősfenyő betelepítése is. |
Ezt az oldalt ennyiszer töltötték le: