Széchenyi tér
Klauzál tér Kárász utca Dugonics tér Árpád tér - Aradi tér - Rerrich tér Dóm tér Palánk Roosevelt tér és Stefánia A Széchenyi tér A mintegy 50 ezer nm-es, szépen parkosított Széchenyi tér a város főtere, közigazgatási központja. Régen fő piacnak, nagy piacnak nevezték. Egészen 1950-ig - szerdán és szombaton - itt volt a heti piac. 1848-ban Szabadság térre keresztelték, majd 1860-ban - Széchenyi István halála után - kapta mai nevét.
Hossztengelyében vezető széles sétaútja és folytatása a Kárász utca - a város főutcája - a XIX. század kilencvenes éveitől alkotják a szegedi korzót. A sétautak mentén húzódó platánsorokat még a nagy árvíz előtt ültették. Nyaranta az évszázados fák alatt elhelyezett padokon sokan pihennek meg.
másik fája - a természet tré
szobrászaként - malacfejet A korzó ülőhelyeiért 1945
pénzbeszedőt, aki ha jött, A főposta előtti fasor egyik idős platánja valóságos élő múzeum: körbenőtte és így megőrizte a parktükröket egykor szegélyező vaskorlát egy darabját,
fás kedvű
formáz. Sajnos a szegedi nagy szélvihar (1993. június 12. du. 4-6-ig) a hatalmas fákat alaposan megtépázta, sokuknak mára farontó gombákkal is meg kell küzdeniük.
-ig fizetni kellett. A diákhumor "Himnusz bácsinak" nevezte a
fel kellett állni. Az arborétumszerűen parkosított tér pompás virágágyásaival joggal vívja ki Szegednek a "virágok városa" címet. Az évről évre változó csodálatos virágkombinációk színpompája, a sétányok és parkrészletek harmóniája gyönyörűséggel tölt el, s a városunkba látogató vendégeket visszacsábítja.
|
Ezt az oldalt ennyiszer töltötték le: