X

-

-

Gyimóthy Gábor

Néhány életrajzi adat

Budapesten születtem 1936-ban, de életem első 15 évét falun töltöttem, Baranyában. Az általános iskola befejeztével gimnáziumba mint osztályidegent nem vettek fel, ezért egy évig kőfaragó inasként léteztem. 1951-ben Budapestre költöztem és műszerész ipari tanuló lettem a Magyar Optikai Műveknél (MOM). A szakmunkásvizsga letételével egyrészt mehettem a dolgozók esti gimnáziumába, másrészt mint csoportvezető (17 éves koromban) az Amsler-Corradi-féle Polárplaniméter gyártását vezettem a MOM-ban.

A forradalom kitörésekor éppen belekezdtem a gimnázium utolsó évébe, amit az innsbrucki magyar gimnáziumban fejeztem be 1958-ban. Egy évet Bernben dolgoztam mint műszerész. Már Magyarországon szerettem volna az ipari formatervezést tanulni, ám ilyen főiskola Svájcban nem volt. Nem nagy kedvvel kezdtem el 1959. végén gépészetre járni az ETH-n (Eidgenössische Technische Hochschule). Közben tudomást szereztem az ulmi Hochschule für Gestaltungról, amelyre 1961. őszén föl is vettek. Megnősültem, feleségem Hannoverből származott. 1964. tavaszán visszaköltöztünk Zürichbe. Mint formatervező 1976. végéig dolgoztam Gockhausenban, a DEVICO-nál.

Ezután a Philips-nél dolgoztam mint konstruktőr, majd tíz éven át újra mint formatervező a Createchnik nevű vállalatnál. 1990. elején kerültem a RIWISA-hoz, egy műanyagfeldolgozó vállalathoz, ahol ma is dolgozom, de már messze nem 100 százalékosan.

Noha kevés tehetséget éreztem az idegen nyelvekhez, tanulni – helyesebben – tudni szerettem volna több nyelven is. Még Magyarországon tanultam a latint, az oroszt és a spanyolt. Az osztrák menekülttáborokban arról álmodoztam, hogy megtanulok tíz nyelvet. Persze ott időmilliomos voltam. (A tíz nyelv között a német nem szerepelt.) Később tanultam angolt, franciát, olaszt és japánt, de a sors gúnyoraként az egyetlen nyelv, amelyben elértem az anyanyelvi szintet majdnem megközelítő tudást, a német lett. A német mellett az angol az, amit elég jól beszélek, és talán még a franciában és az olaszban értem el valamelyes nyelvtudást. A nyelvekkel való foglalkozás eredménye az lett, hogy beleszerettem a saját anyanyelvembe (volt összehasonlítási alapom!) és elkezdtem verseket írni. Azonban közel húsz évig eszembe se jutott, hogy a verseim esetleg másokat is érdekelhetnének. Az első köteteim 1999-ben jelentek meg. A Tillárom-versek-et követte három magyar nyelvű szójátékvers gyűjtemény és egy német-angol-francia nyelvű. Továbbá kiadattam két gyerekeknek szóló könyvet, a Találós-Madár-Mozaik-ot és A kacsalábon forgó vár-at, egy madarakról szóló verses kötetet és egy könyvet a kókuszhéj faragásról. Eközben megjelent egy német nyelvű verses kötetem is, a Mondgedichte. Kétnyelvűen adattam ki még 1999. előtt a Max und Moritz fordítását. Anyanyelvem szeretete nemcsak versek írogatásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarországot járva-kelve lázadozom a mai magyar nyelvhasználat hallatán. 2009. szeptemberétől 2013. decemberéig több, mint 80 nyelvbíráló előadást tartottam az ország számos helységében, városában.

 

Zollikerberg, 2014. XII. 26.

 


Gyimóthy Gábor művei a Programban:

7 és HÓdemó - teljes

A kacsalábon forgó várdemó - teljes

A kókuszhéj varázsademó - teljes

Hold-versek (német)demó - teljes

Találós-Madár-Mozaikdemó - teljes

Tillárom-versekdemó - teljes

Van egy madárdemó - teljes

 

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Ezt az oldalt ennyiszer töltötték le: