heka_laszlo
Heka László
Dr. HEKA LÁSZLÓ PhD, egyetemi docens, SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézet
Dr. Heka László a horvátországi Mikleušban született 1959. szeptember 22-én. Jogi diplomát az Eszéki Egyetem Jogtudományi Karán szerzett 1985-ben, majd 1991-ig jogtanácsosként dolgozott Pélmonostoron (Beli Manastir). 1991-től Magyarországon él, író, újságíró, tudósító, szakfordító munkakörben ténykedett. 1993-1996. között PhD-ösztöndíjas a JATE ÁJTK Jogtörténeti Tanszékén, 1996-2004 között meghívott előadó az ÁJTK Jogtörténeti Tanszékén és az SZTE BTK Szlavisztikai Tanszékén. Doktori értekezését 2004-ben védte meg, a horvát-magyar kiegyezés témájában. 2004-től az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézet tudományos munkatársa és az SZTE BTK Szlavisztikai Tanszék meghívott előadója. 2008-tól az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézetének egyetemi docense.
Kutatómunkája eleinte jogtörténeti, majd összehasonlító jogi irányultságú. Elsősorban a horvát, déli szláv, illetve szláv államok jogrendszereit vizsgálja, valamint a vallási jogrendszereket (iszlám és zsidó jogot). Emellett a délszláv, balkáni régióban élő nemzetek, etnikumok, vallási csoportok jogát (romani kris, illetve albán szokásjog) és néprajzát kutatja, valamint a magyarországi horvátok, főként a szegedi dalmaták történetét.
Eddig e témakörben 18 kötete, monográfiája, tankönyve, valamint 59 tudományos publikációja jelent meg magyar, horvát, szerb és német nyelven. Ebből tíz kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által hirdetett, nyertes pályázat útján került kiadásra, egy könyv kiadásához a Horvát Kulturális Minisztérium is hozzájárult. A felsoroltak mellett egy útiszótárnak az alkotója, a Narodopis című könyvét az oktatási miniszter tankönyvvé nyilvánította a kétnyelvű iskolák 9. és 10. osztályos tanulói számára. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, BDF-BTK Szlavisztika alapszakon az Irodalmi kapcsolatok tantárgy kötelező és ajánlott irodalmában a Hrvatsko-mađarski povijesni kalendar című könyve, a Szlavisztika alapszak Horvát népismeret tantárgy kötelező és ajánlott irodalmában a Narodopis című tankönyve szerepel. A Pécsi Tudományegyetem Jog- és Állambölcseleti Tanszékén A Balkán jogi kultúrája című tantárgy jegyzetei, segédletei és szakirodalmi anyagai között szerepel Szerbia állam- és jogtörténete című könyve.
Anyanyelvként beszéli a magyar és a déli szláv nyelveket, így mű- és szakfordítást, szakmai és nyelvi lektorálást, recenzensi munkát is végez. Oktatási tevékenysége, előadásai, gyakorlatai elsősorban a jelzett területekről szólnak. A horvátországi, magyarországi és vajdasági kisebbségi szervezetek kulturális, tudományos tevékenységében is vállal szerepet. Publikál a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének és a Szabadkai Horvát Akadémiai Társaság kiadványaiban, aktív résztvevője a Dugonics András Horvát-Magyar Kulturális Egyesület rendezvényeinek.
Heka László műve a Programban:
A szegedi dalmaták (bunyevácok) története - demó - teljes
Ezt az oldalt ennyiszer töltötték le:
Dr. HEKA LÁSZLÓ PhD, egyetemi docens, SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézet|Dr. Heka László a horvátországi Mikleušban született ezerkilencszázötvenkilenc szeptember huszonkettedikén. |Jogi diplomát az Eszéki Egyetem Jogtudományi Karán szerzett ezerkilencszáznyolcvanötben, majd ezerkilencszázkilencvenegyig jogtanácsosként dolgozott Pélmonostoron (Beli Manastir). |Ezerkilencszázkilencvenegytől Magyarországon él, író, újságíró, tudósító, szakfordító munkakörben ténykedett. |Ezerkilencszázkilencvenhárom és kilencvenhat között PhD-ösztöndíjas a J.A.T.E. ÁJTK Jogtörténeti Tanszékén, |ezerkilencszázkilencvenhat és kétezernégy között meghívott előadó az ÁJTK Jogtörténeti Tanszékén és az SZTE BTK Szlavisztikai Tanszékén. |Doktori értekezését kétezernégyben védte meg, a horvát-magyar kiegyezés témájában. |Kétezernégytől az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézet tudományos munkatársa és az SZTE BTK Szlavisztikai Tanszék meghívott előadója. |Kétezernyolctól az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézetének egyetemi docense.|Kutatómunkája eleinte jogtörténeti, majd összehasonlító jogi irányultságú. |Elsősorban a horvát, déli szláv, illetve szláv államok jogrendszereit vizsgálja, valamint a vallási jogrendszereket (iszlám és zsidó jogot). |Emellett a délszláv, balkáni régióban élő nemzetek, etnikumok, vallási csoportok jogát (romani kris, illetve albán szokásjog) és néprajzát kutatja, |valamint a magyarországi horvátok, főként a szegedi dalmaták történetét.|Eddig e témakörben tizennyolc kötete, monográfiája, tankönyve, valamint ötvenkilenc tudományos publikációja jelent meg magyar, horvát, szerb és német nyelven.|Ebből tíz kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által hirdetett, nyertes pályázat útján került kiadásra, egy könyv kiadásához a Horvát Kulturális Minisztérium is hozzájárult.|A felsoroltak mellett egy útiszótárnak az alkotója, a Narodopis című könyvét az oktatási miniszter tankönyvvé nyilvánította a kétnyelvű iskolák kilencedik és tizedik osztályos tanulói számára. |A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, BDF BTK Szlavisztika alapszakon az Irodalmi kapcsolatok tantárgy kötelező és ajánlott irodalmában a Hrvatsko-mađarski povijesni kalendar című könyve,|a Szlavisztika alapszak Horvát népismeret tantárgy kötelező és ajánlott irodalmában a Narodopis című tankönyve szerepel. |A Pécsi Tudományegyetem Jog- és Állambölcseleti Tanszékén a Balkán jogi kultúrája című tantárgy jegyzetei, segédletei és szakirodalmi anyagai között szerepel Szerbia állam- és jogtörténete című könyve.|Anyanyelvként beszéli a magyar és a déli szláv nyelveket, így mű- és szakfordítást, szakmai és nyelvi lektorálást, recenzensi munkát is végez. |Oktatási tevékenysége, előadásai, gyakorlatai elsősorban a jelzett területekről szólnak. |A horvátországi, magyarországi és vajdasági kisebbségi szervezetek kulturális, tudományos tevékenységében is vállal szerepet. |Publikál a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének és a Szabadkai Horvát Akadémiai Társaság kiadványaiban, |aktív résztvevője a Dugonics András Horvát-Magyar Kulturális Egyesület rendezvényeinek.